Kacsa Rulez!

A fenti fotókat F. Ivett fényképezte a Margitszigeten a szépen tükröződő madarakról, amint a japánkertben élvezik a jó időt. Köszönöm szépen.

Mi is történt velem az elmúlt időszakban? Sokminden, onnantól kezdve, hogy.... és ott befejezve, hogy péntken megünnepeltük Ferike születésnapját az Amigo bárban. Ez olyan jól sikerült, hogy egy after-partira is hivatalos lettem, ahol hajnali háromkor hatan aludtunk egy szobában, matracokon és díványokon. 

Másnap Zsófi segítségével eljutottam a piliscsévi Salik-kupára a Kolibriba, szigorúan csak nézőként. Az ottani eredményeket Avatarral vitattuk meg a Szombat Esti láz férfimosdójában, röpke 5 mondatban, de meglehetősen hasonlított a véleményünk, mely egyáltalán nem volt összhangban a zsűri döntésével.

Vasárnap egy kis átviteltechnika várt rám, mert elvállaltam némi rakodást, összeszerelést egy szekrény-kialakításos projectben. Kodex-el legalább 200 kiló súlyú bútorlapot cipeltünk fel a negyedik emeletre, s mielőtt valaki respect-et kiáltana, elárulom: volt lift. Azért így is egy baromi hosszú folyosón kellett végigcipelni a cuccot, ami nem volt kis feladat.

A fürdőszobai szekrények összeszerelése után estére kipurcantam, de a szívem lehúzott Teára. Pangott, mint már hetek óta rendesen. Ezt Sütivel jól kielemeztük, és együtt szomorkodtunk a sajnálatos tényen. Sajnos rossz helyen van, mindenhonnan 20 perc gyalog, nem is a legjobb a terem, de azért megszokható, viszont mindezek mellett nem adok a rendezvénynek fél évet, ha így fogy a közönsége. Ráadásul a mai csikóknak nem ez kell, úgy néz ki. Már nem dívik ide lejönni, és táncolni. :(

Sajnálom, hogy így eltűnt a közönsége, hiszen nem is olyan régen még 2-300 ember ropta a vasárnap délutánonkénti táncot. A hirtelen visszaesés összeköthető a teremváltással, és az abból adódó közlekedési nehézségekkel. Többen csak egy mondattal reagáltak a vasárnapi táncot firtató kérdésemre: "Én oda már nem megyek le".

Kár érte... Nyugodjék békében.